közben véletlen, késve, ez exponálódott, lefele
fent ragyog a hold
lent kavicsokba botlok
micsoda kontraszt
nem adom "fel" lentről se
fent hold lent a fák
találkoznak a lencsén
így szép a világ
a hold az égről
mintha lekivánkozna
falaink közé
mi felnézünk rá
csodáljuk árvaságát
mit szépen visel
ragyogó fénnyel
és büszkén tartva magát
magányában is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése